1. TessalonikerneKapittel 4

Vis hendelseneDe dødes oppstandelse og bortrykkelsen

Paulus trøster tessalonikerne som var bekymret for troende som hadde dødd. Han åpenbarer hva som vil skje ved Kristi gjenkomst - den klareste beskrivelsen av «bortrykkelsen» i NT.

Til slutt, søsken, ber og oppmodar vi dykk i Herren Jesus: De har lært av oss korleis de skal leva for å vera til glede for Gud, og slik lever de alt. Men vi ber dykk om å gjera det endå meir.
Λοιπὸν ⸀οὖν, ἀδελφοί, ἐρωτῶμεν ὑμᾶς καὶ παρακαλοῦμεν ἐν κυρίῳ Ἰησοῦ, ⸀ἵνα καθὼς παρελάβετε παρʼ ἡμῶν τὸ πῶς δεῖ ὑμᾶς περιπατεῖν καὶ ἀρέσκειν θεῷ, ⸂καθὼς καὶ περιπατεῖτε⸃, ἵνα περισσεύητε μᾶλλον.
For de veit kva for påbod vi gav dykk gjennom Herren Jesus.
οἴδατε γὰρ τίνας παραγγελίας ἐδώκαμεν ὑμῖν διὰ τοῦ κυρίου Ἰησοῦ.
For dette er Guds vilje: at de skal helgast og halda dykk borte frå seksuell umoral.
τοῦτο γάρ ἐστιν θέλημα τοῦ θεοῦ, ὁ ἁγιασμὸς ὑμῶν, ἀπέχεσθαι ὑμᾶς ἀπὸ τῆς πορνείας,
Kvar og ein av dykk må vita å vinna si eiga kone i heilagdom og ære,
εἰδέναι ἕκαστον ὑμῶν τὸ ἑαυτοῦ σκεῦος κτᾶσθαι ἐν ἁγιασμῷ καὶ τιμῇ,
ikkje i lidenskapeleg lyst slik som heidningane som ikkje kjenner Gud.
μὴ ἐν πάθει ἐπιθυμίας καθάπερ καὶ τὰ ἔθνη τὰ μὴ εἰδότα τὸν θεόν,
Ingen må gå over grensa og utnytta syskena sine i denne saka, for Herren hemnar alt dette, slik vi tidlegare har sagt og vitna for dykk.
τὸ μὴ ὑπερβαίνειν καὶ πλεονεκτεῖν ἐν τῷ πράγματι τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, διότι ἔκδικος ⸀κύριος περὶ πάντων τούτων, καθὼς καὶ προείπαμεν ὑμῖν καὶ διεμαρτυράμεθα.
For Gud kalla oss ikkje til ureinskap, men til helging.
οὐ γὰρ ἐκάλεσεν ἡμᾶς ὁ θεὸς ἐπὶ ἀκαθαρσίᾳ ἀλλʼ ἐν ἁγιασμῷ.
Difor, den som avviser dette, avviser ikkje eit menneske, men Gud, han som òg gjev dykk Den Heilage Ande.
τοιγαροῦν ὁ ἀθετῶν οὐκ ἄνθρωπον ἀθετεῖ ἀλλὰ τὸν θεὸν τὸν ⸀καὶ ⸀διδόντα τὸ πνεῦμα αὐτοῦ τὸ ἅγιον εἰς ὑμᾶς.
Om syskenkjærleiken treng de ikkje at vi skriv til dykk, for de er sjølve opplærte av Gud til å elska kvarandre.
Περὶ δὲ τῆς φιλαδελφίας οὐ χρείαν ἔχετε γράφειν ὑμῖν, αὐτοὶ γὰρ ὑμεῖς θεοδίδακτοί ἐστε εἰς τὸ ἀγαπᾶν ἀλλήλους·
Og det gjer de mot alle syskena i heile Makedonia. Men vi oppmodar dykk, søsken, til å gjera det endå meir.
καὶ γὰρ ποιεῖτε αὐτὸ εἰς πάντας τοὺς ἀδελφοὺς τοὺς ἐν ὅλῃ τῇ Μακεδονίᾳ. παρακαλοῦμεν δὲ ὑμᾶς, ἀδελφοί, περισσεύειν μᾶλλον,
Set æra dykkar i å leva stille, ta dykk av dykkar eigne saker og arbeida med hendene dykkar, slik vi påla dykk.
καὶ φιλοτιμεῖσθαι ἡσυχάζειν καὶ πράσσειν τὰ ἴδια καὶ ἐργάζεσθαι ⸀ταῖς χερσὶν ὑμῶν, καθὼς ὑμῖν παρηγγείλαμεν,
Då kan de leva sømeleg andsynes dei utanforståande og ikkje trenga hjelp frå nokon.
ἵνα περιπατῆτε εὐσχημόνως πρὸς τοὺς ἔξω καὶ μηδενὸς χρείαν ἔχητε.
Søsken, vi vil ikkje at de skal vera uvitande om dei som har sovna inn, så de ikkje skal sørgja som dei andre, dei som er utan von.
Οὐ θέλομεν δὲ ὑμᾶς ἀγνοεῖν, ἀδελφοί, περὶ τῶν ⸀κοιμωμένων, ἵνα μὴ λυπῆσθε καθὼς καὶ οἱ λοιποὶ οἱ μὴ ἔχοντες ἐλπίδα.
For om vi trur at Jesus døydde og stod opp att, så skal Gud på same vis føra dei som har sovna inn gjennom Jesus, saman med han.
εἰ γὰρ πιστεύομεν ὅτι Ἰησοῦς ἀπέθανεν καὶ ἀνέστη, οὕτως καὶ ὁ θεὸς τοὺς κοιμηθέντας διὰ τοῦ Ἰησοῦ ἄξει σὺν αὐτῷ.
For dette seier vi dykk med eit ord frå Herren: Vi som lever og blir att til Herrens kome, skal ikkje koma føre dei som har sovna inn.
τοῦτο γὰρ ὑμῖν λέγομεν ἐν λόγῳ κυρίου, ὅτι ἡμεῖς οἱ ζῶντες οἱ περιλειπόμενοι εἰς τὴν παρουσίαν τοῦ κυρίου οὐ μὴ φθάσωμεν τοὺς κοιμηθέντας·
For Herren sjølv skal stiga ned frå himmelen med eit kommandorop, med erkeengelen si røyst og med Guds basun. Og dei døde i Kristus skal stå opp først.
ὅτι αὐτὸς ὁ κύριος ἐν κελεύσματι, ἐν φωνῇ ἀρχαγγέλου καὶ ἐν σάλπιγγι θεοῦ, καταβήσεται ἀπʼ οὐρανοῦ, καὶ οἱ νεκροὶ ἐν Χριστῷ ἀναστήσονται πρῶτον,
Deretter skal vi som lever og blir att, saman med dei rykkjast opp i skyene for å møta Herren i lufta. Og så skal vi alltid vera saman med Herren.
ἔπειτα ἡμεῖς οἱ ζῶντες οἱ περιλειπόμενοι ἅμα σὺν αὐτοῖς ἁρπαγησόμεθα ἐν νεφέλαις εἰς ἀπάντησιν τοῦ κυρίου εἰς ἀέρα· καὶ οὕτως πάντοτε σὺν κυρίῳ ἐσόμεθα.
Så trøyst kvarandre med desse orda.
ὥστε παρακαλεῖτε ἀλλήλους ἐν τοῖς λόγοις τούτοις.